Olajcsere

A motor, hajtómű megfelelő kenésének érdekében a járműgyártó előírásainak megfelelő ciklusonként szükséges az olajok cseréje. Néhány ezer kilométer megtétele után az olaj veszít kenőképességéből, csökken a hőelvezető képessége, kokszosodik.

Olajcsere árak – Olajcsere akciókMivel a motor súrlódása során keletkező szennyeződések nagy részét az olajszűrő felfogja, olajcsere alkalmával elengedhetetlen a olajszűrő cseréje is. Javasoljuk, hogy az olajcsere alkalmával cseréltesse autója levegő szűrőjét is!
A poros, eltömődött légszűrő áteresztő képessége jelentősen lecsökken, így az üzemanyag-levegő keverékének tökéletes égéséhez szükséges levegőmennyiséget nem tudja biztosítani.

Ez gyengébb motorteljesítményhez, megnövekedett fogyasztáshoz vezet.

A motorok üzemelése során a motorolajnak nagyon összetett követelményeknek kell, a csereperiódusokon belül megfelelnie:

• Bizonyos viszkozitással rendelkezzen, ami a hőmérséklet függvényében jelentősen változhat
• Oldja és nem engedi leülepedni szennyeződéseket
• Az égés során savas jellegűvé váló termékeket semlegesítse
• Csökkentse a súrlódást
• Legyen jó hőelvezető képessége
• Védje a motor belső részeit a korroziótol
• Akadályozza a habosodást
• Ne legyen összeférhetetlen a tömítő és más szerkezeti anyagokkal
• Ne károsítsa a katalizátort és ne tartalmazzon káros vegyületeket.
• Takarítson meg üzemanyagot

Az olajszűrőket tanácsos minden egyes olajcsere alkalmával kicserélni, s mivel az olaj a motor élettartamának egyik legfontosabb tényezője, így az olajszűrő minimális költségével nem érdemes spórolni.

Az autónkhoz kapott “Kezelési útmutató” vagy a “Szervizkönyv” (alább: könyvek) általában kitér az olajcsere intervallumokra… és egy másik oldalon, az intervallumot befolyásoló tényezőkre. Tekintsük át, melyek ezek a befolyásoló.

A hidegindítások száma

A motor és a motorolaj élettartama szempontjából egyaránt az egyik legkritikusabb fázis a hidegindítás. A hideg hengerfalon a benzin egy (a korszerű motoroknál egyre kisebb) része kicsapódik, lemossa a kenőfilmet és az olajba jutva csökkenti annak viszkozitását. Üzem közben az olajhőmérséklet emelkedésével a benzin nagy része kipárolog, de 5%-os, gyakori hidegindításoknál és régebbi konstrukciójú motorokban akár 10%-os benzintartalom még így is előfordulhat a motorolajban. Benzinmotoroknál gyakori városi forgalomban az olaj ritkán éri el a lekondenzált benzin elpárolgásához szükséges hőmérsékletet, így megnő a viszkozitás csökkenés veszélye.
A gépjárműmotorok bizonyos kedvezőtlen üzemviszonyait a korszerű motorolajok sem mindig tudják kompenzálni. Így a motor elindításakor és leállításakor megszakad a kenőanyagfilm. Ez az egyik legfontosabb, kopást befolyásoló tényező! Ekkor az elmozduló dugattyú és gyűrűi közvetlenül a hengerfallal érintkeznek. Az alsó és a felső holtponton a mozgásirány megváltozásakor a dugattyú kenése nem kielégítő. Az ilyen úgynevezett vegyes súrlódás esetén az olajfilm megszakadhat, és fém a fémen mozdul el, ezért fokozódik a kopás. Ezért fontos a megfelelő viszkozitású olaj használata.

A környezeti hőmérséklet

A motorolajok hosszú láncú CxHy molekulái a többszörösen telítetlen kötések miatt különösen érzékenyek az oxidációra, másképp fogalmazva az öregedésre. Az öregedési folyamat során savak és nagyrészt az olajban nem oldódó lerakódások képződnek, amelyek láncreakciószerűen felgyorsítják a folyamatot. Az öregedés sebességét a hőmérséklet, az olaj víz-, vas- és réztartalma katalizátorként képes felgyorsítani.
A nyári üzemeltetés jellegzetességei: a motor hűtőrendszere optimális esetben a szabályozási tartományban tartja a motor alkatrészeinek és az olajnak a hőmérsékletét. Ezért elsődleges, hogy a hűtőrendszer kifogástalan állapotban legyen a meleg évszak beálltakor (termosztát, takarólemezek, légszűrő).
A meleg (hőség) nem káros (megfelelő hűtés esetén), de a hideg, az rendesen csökkenti az olaj élettartamát. Ezért is emelik ki a könyvek a “Rendkívül hideg idő”-t, de már a 0 fok alatti indításokkal is sokkal hamarabb öregszik az olaj, mint egyébként.

A motor elhasználtsága (inkább tömítettsége)

A legjobb motorolajokkal feltöltött gyári motorok sem garantálnak teljes mértékű tömítettséget, ezért az égéstermék bizonyos hányada (1-1.5%) az új motorokban is lekerül az olajtérbe. Az égéstermék vizet és savas alkotórészeket is tartalmaz, amelyek a fent leírtak szerint gyorsítják az öregedést. Az elhasznált motoroknál a rosszabb tömítettség miatt több égéstermék jut az olajtérbe, így az olaj öregedése gyorsabb, mint egy jó műszaki állapotú motornál. Az elhasznált dízelmotoroknál az égéstermékként az olajtérbe jutó korom az olaj besűrűsödéséhez, vagyis a viszkozitás emelkedéséhez vezethet.
Növeli az olaj viszkozitását a kopadékkal, külső szennyeződéssel (por), a tüzelőanyag elégésekor keletkező korommal való szennyeződés. A rossz állapotú motorok esetében a túlmelegedés és az égéstér rossz tömítettsége miatt (kopott dugattyúgyűrűk, dugattyúk és hengerek) fokozott a veszélye.
Szintén a viszkozitás növekedéséhez vezet az olajoxidáció és az olajbomlás termékei, amennyiben a szűrőrendszer telítődés miatt az olajt már nem tudja megtisztítani. A motorolajban savas anyagok keletkeznek, amit az adalékok egy része közömbösíteni hivatott. Ezt a savközömbösítő tulajdonságot a TBN (teljes bázisszám) mérőszámmal jellemzik. Ha a bázikus adaléktartalom kimerül, a savas égéstermékek az olajtérben belső korróziós kopást okozhatnak. A motorolaj tisztítóhatásának lecsökkenésével pedig megindul a bomlástermékek lerakódása a dugattyún és a gyűrűhoronyban, ami már közvetlen üzemzavart idézhet elő.
Ez egy nagyon fontos pont és szorosan összefügg a gyakori rövid utas használattal. Az olajba bekerül mindenféle anyag (üzemanyag, víz, korom, stb.), amire jellemzően fel is vannak készítve a motorolajok -üzemanyag és víz esetében egy bizonyos határig, korom esetében az olajszűrő korlátaiig-, de ha a motor nem éri el az üzemi hőmérsékletét, valamint nincs fordulaton használva (dugóban araszolás), akkor esély nincs arra, hogy ezek a “szennyeződések” (üzemanyag és víz) onnan kikerüljenek. Márpedig ha maradnak, akkor hígul és savasodik az olaj, ergo folyamatosan veszít a kenőképességéből, miközben “zaccossá” válik a koromtól és egyéb szennyeződésektől.

A keverékképzés pontossága

A benzinmotorokban az ideálisnál dúsabb üzemanyag-levegő keverék a hidegindításnál leírtak szerint az olajat benzinnel dúsítja, ami felgyorsítja a viszkozitás csökkenését. Az ideálisnál szegényebb keverék égésekor megnő az égéstermék NOx tartalma, ami az olajtérbe kerülve olajban nem oldódó lerakódásokat, illetve az adalékokat romboló savakat képződéséhez vezet. A dízelmotoroknál az ideálisnál alacsonyabb légfelesleg megnöveli az égéstermék koromtartalmát, ami az olaj besűrűsödéséhez vezet.
Tüzelőanyag (benzin, gázolaj) bejutása. Télen ez a hidegindító berendezés gyakori működése miatt természetes jelenség, és éppen az alacsony környezeti hőmérséklet miatt általában nem okoz gondot. Tartós üzemelés során, az üzemhőmérsékletre felmelegedett motorolajból a tüzelőanyag elpárolog és a kartergáz-visszavezető rendszeren keresztül a hengerekbe jut. Nyáron a tüzelőanyag jelentős mennyiségű bejutása mindenképpen keverékképzési és/vagy égési rendellenességre utal, és motorolaj viszkozitásának lecsökkenése miatt fokozott kopást idéz elő.

Az üzemanyag minősége

Az üzemanyagban lévő foszforral és kénnel az égési folyamat során korrozív, savas hatású égéstermékek keletkeznek, amelyek az olajtérbe jutva felgyorsítják az olaj öregedését.
Az ólmozatlan motorbenzinek hajlamosak az ún. feketeiszap képződésre, ez lerakódik az olajteknőben, az olajjáratokban, kenés elégtelenséghez, túlmelegedéshez vezet. Az SG, SH (ACEA A2/96) olajok hatásos védelmet nyújtanak ezen lerakódások ellen.
(kén 10 ppm alatt van az üzemanyagokban)

Vezetési stílus

Tartósan magas terhelés, forszírozott vezetési stílus, a motor túlmelegedése felgyorsítja az öregedést, az ebből kifolyólag képződő lerakódások az olaj besűrűsödését okozhatják.
Az olajnyomás-visszajelző lámpa pislákolása is felhívhatja a figyelmet az olaj felhígulására, főleg hosszabb nagy sebességű menetek (pl. pálya) utáni megálláskor, lassításkor, mikor visszaesik a fordulat. Ekkor egyrészt az olajpumpa szívóereje csökken, az olaj kifolyik a kerekei közül, másrészt a ventillátor kevéssé hűti a motort és az olajat alacsony fordulaton. Ha valakinél előfordul, célszerű lehet magasabb melegoldali viszkozitású olajra váltania. Hasonló jelenség játszódik le megálláskor, amikor a felhevült olaj keringése leáll. Ekkor teljes mértékben átveszi a motortér hőmérsékletét, azaz felmelegszik saját üzemi hőfoka fölé, hiszen nincsen hűtése. Ezért is terheli nagyon a sok megállítás az olajt.

Ha csökken a kenőképesség, akkor nő a szilárd részecskék száma az olajban -mivel a súrlódó felületek jobban kopnak-, tehát “sűrű” lesz, a részecskéktől és lerakódásoktól, de folyóssá válik a viszkozitási képesség elvesztésétől.